Tekintse meg a hivatalos névadó fogadáson levetített videót, amelyet élete utolsó heteiben vettek fel Czeizel doktorral!
„Mert mi teremtünk szép, okos lányt
és bátor, értelmes fiút,
ki őriz belőlünk egy foszlányt,
mint nap fényéből a Tejút..”
/József Attila/
Dr. Czeizel Endre orvosi, kutatói, egészségnevelői, felvilágosító munkássága teljes egységet alkot. Tudományos eredményei, az odáig megtett út alkotói erőfeszítéseinek vállalása példát adhatnak mindenki számára – azoknak, akik együtt dolgozhattak vele, és azoknak is, akik genetikusi munkája gyümölcsét élvezhették.
A korszakát meghatározó genetikus professzor élete utolsó szakaszában sok időt töltött Intézetünk falai között. Minden munkatársunk az ő szakmai elvei alapján és szellemi hagyatékának megőrzésével tevékenykedik ma is.
Az emléktáblát Bárdossy Péter és a Czeizel Intézet állította Dr. Czeizel Endre születésének 85. évfordulója alkalmából.
2020. április
A Czeizel Intézetben található emléktábla, melyet az orvos-genetikus professzor születésének 85. évfordulója alkalmából avatott fel 2020. áprilisában barátja és munkatársa, Bárdossy Péter, valamint Merhala Zoltán igazgató.
Czeizel Endre mellszobra a Czeizel Intézet Bérc utcai, prenatális központjának kertjében kapott helyett 2020-ban. A legendás orvos portréjának alkotója Mikus Áron szobrászművész, akinek célja az volt, hogy Czeizel Endre munkásságát, szellemiségét és karakterét összefogóan megragadja és formába öntse úgy, hogy a portré látványa azok számára is hiteles legyen, akik ismerték őt.
Mikus Áron a szobor alkotói folyamatáról elmondta: „Ez azért nehéz feladat, mert az ember nem egy kimerevített kép, hanem egy komplex lélek, aki sokrétű és változékony. Mindezt a rengeteg vetületet kell úgy megfogalmazni egy rideg és mozdulatlan anyagba, hogy az életre keljen, és Dr. Czeizel Endre lényéhez minél inkább közel álljon”.
A képen (balról-jobbra) Czeizel Balázs, Czeizel Gábor, Czeizel Barbara és Merhala Zoltán, a Czeizel Intézet vezetője
2020. szeptember 30-án került sor a Czeizel Intézet Bérc utcai Prenatális Központjában Dr. Czeizel Endre Önleltár című kötetének bemutatójára. Az orvosprofesszor számadásából Hirtling István színművész olvasott fel részleteket.
Dr. Czeizel Endre élete utolsó hónapjaiban fontos feladatának tartotta, hogy áttekintse és összeállítsa tudományos közleményeinek jegyzékét.
“Mindig is vallotta, hogy a tudományos teljesítménynek is vannak olyan objektív mérőszámai, mint például a sportnak. Mert azontúl, hogy munkatársainak sokszor mondta, hogy New England Journal of Medicine-ben vagy a Lancetban közölni egy munkát olyan, mint amikor a sportoló megnyeri az olimpiát, a citációs index, amely az adott cikkre történő hivatkozások számát jelenti, illetve az impaktfaktor, amely a cikket közlő folyóirat szakmai hitelességét, olvasottságát jelenti, olyan mutatói a tudományos teljesítménynek, ami elvitathatatlanul jelzi munkájának értékét” – árulta el Intézetünk igazgatója, Merhala Zoltán.
Aki azt is kiemelte, hogy a szaktekintély több mint 1300 tudományos közleménye, a 2015-ben számolt és azóta is növekvő, több mint 12 000 idézettség és a 671 impaktfaktor magáért beszél, miközben jelenleg a PhD cím megszerzéséhez – szakiránytól függően – 2-5 impaktfaktor az elvárás.
Az Önleltár című kötetben Dr. Czeizel Endre közleményeinek jegyzékén túl részletezve szerepelnek ezek a mérőszámok.
“De, ami talán a legfontosabb számunkra, a hátrahagyottak számára, hogy élete utolsó ilyen jellegű megnyilvánulásaként Czeizel doktor írt egy számadást a kötet bevezetőjeként, amely gondolatait, dilemmáit tartalmazza tudományos munkásságáról” – fejtette ki Merhala Zoltán.
“Megélhettem 80. születésnapom, de azt is tudom, hogy nincs sok időm… Ilyenkor az alkalmazott tudományos kutatást hivatásának tartó emberben felmerül az igény, hogy visszatekintsen életművére, és értékelje azt” – írja Dr. Czeizel Endre az Önleltárban. “Nem tudom, hogy idővel vállalkozik-e valaki életművem tárgyilagos értékelésére. Én szükségét éreztem az önleltár ezen részének elkészítésére, amihez nagy segítséget kaptam a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárától.”
A kiadvány Czeizel doktor fia, Czeizel Balázs szerkesztésében és grafikai tervezésével, a Czeizel Intézet kiadásában jelent meg.
“A tervezés során megpróbáltunk egy olyan könyvet létrehozni, ami nem titkolni, hanem világossá szeretné tenni mindazt, amit tartalmaz. A könyvben egy tudós tudományos teljesítményéről van szó, ami világviszonylatban is jelentős, akinek tudományos publikációi olyan magas idézettséget értek el, ami nehezen megközelíthető. A 212 oldalas könyv kemény táblával, envelope védőborítóval, különleges belívpapírral, igényes nyomdai kivitelben készült” – hangsúlyozta Czeizel Balázs.
Prof. Dr. Ács Nándor előszava
„Non omnis moriar, multaque pars mei, vitabit Libitinam.”
Czeizel Endre professzorral fennálló ismeretségünket – talán mondhatom, hogy barátságunkat – tudományos életpályám egyik legszebb ajándékaként tekinthetem.
Körülbelül 20 évvel ezelőtt Bandiban felmerült, hogy az általa létrehozott és gondozott tudományos adatbázist érdemes lenne szülészeti szempontból szisztematikusan feldolgozni és elemezni, és ehhez a tudományos projekthez keresett akkor még fiatal és ambiciózus szülész-nőgyógyászt. Közös barátunk, az akkori szülész társadalmat jól ismerő Marton István professzor javaslatára vettük fel a kapcsolatot egymással, és kezdődött meg másfél évtizedes, rendkívül gyümölcsöző tudományos együttműködésünk, amelynek csak súlyosbodó betegsége, majd sajnálatos halála vetett véget.
Czeizel Endre tudományos teljesítményét több szempontból is érdemes értékelnünk. Nagyon fontos tény, hogy pályája kezdetekor az akkor még alig ismert, a napigyakorlatból teljesen hiányzó új tudományterület, a genetika felé fordult érdeklődése, e szakterület – és különösen a szülészeti genetika – egyik hazai úttörője volt.
Néhány kollégájával a világon élenjáróként létrehozta a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartását (VRONY), amely aztán vezetésével nemzetközi szinten is a terület egyik legnagyobb, és legnagyobb tudományos értékű adatbázisává vált.
A VRONY-ra építve kialakította a Fejlődési Rendellenességek Eset Kontroll Felügyeletét (FREKF), amelyben több, mint 32 ezer fejlődési rendellenességgel született, és 57 ezer egészséges kontroll újszülött várandósságának rendkívül részletes adatait gyűjtötték össze. Ez a két adatbázis a szakterületen belül a mai napig a világ legértékesebb tudományos forrásai közé tartozik.
Nemzetközi szinten is úttörő genetikai tevékenységének köszönhetően mintegy három évtizeden át a világ egyik vezető szaktekintélyeként tartották számon, földrészeken átívelő tudományos szervezetek irányító testületeibe választották meg, vezető genetikai szaklapok szerkesztőbizottságaiba vonták be, nagyobb volumenű tudományos vizsgálatok tervezésekor rendszerint kikérték a véleményét, illetve bevonták azok kivitelezésébe.
Tudományos közleményeinek száma és idézettsége szinte hihetetlenül magas, még most, öt évvel halála után is az egyik leginkább citált magyar szerzőnek számít.
A Web of Science adatbázisa jelenleg 14 453 hivatkozást mutat Czeizel Endrére, ez a szám még akkor is rendkívüli, ha tudjuk, hogy ez az adatbázis sok idézettséget nem is tart nyilván, tehát a valós idézettség 25–30 %-kal magasabb lehet ennél. Egy ismert, a tudományos munka értékeltségét mutató mérőszáma, a Hirsch-indexe: 52 (a területen kevésbé járatosak számára csak érzékeltetésül: már 20 felett is nemzetközi szinten jelentős kutatónak minősül az illető). Szintén irigylésre méltó azoknak a vezető tudományos szaklapoknak a listája, ahol publikációi megjelentek, nagyon kevés magyar kutató mondhatja el magáról, hogy például a Lancet-ben, vagy a New England Journal of Medicine-ben jelentek meg közleményei.
Tudományos teljesítménye mellett mindenképpen szólnunk kell közéleti szerepéről, közszerepléseiről is. Az akkori világ lényegében kizárólagos vizuális média csatornája, az egyetlen működő állami tévé adó volt. Ennek a csatornának vált igen rövid idő alatt egyik legelismertebb tudományos ismeretterjesztő szereplőjévé, mondjuk ki: sztárjává, azáltal, hogy a tudományos ismeretekről, a genetika elvont tényeiről tudott az egyszerű emberek számára is érthetően, rendkívül szórakoztatóan előadni.
Személyiségéből adódott az is, hogy társaságban mindig a középpontban volt, bármilyen témáról, tudományról, művészetről, költőkről, festőkről, történelmi személyiségekről tudott rendkívüli történeteket, amelyeket kellően színesen,
mindenki figyelmét lekötve adott át. Egy-egy hosszabb autóút Bandival sokszor napokra elegendő élményt tudott jelenteni.
Nagyon büszke vagyok arra, hogy atyai barátságával kitüntetett, ezt talán tudtuk azzal viszonozni, hogy a FREKF általa már idő hiányában nem feldolgozott és elemzett utolsó mintegy harmadát rendeztük, és életművét beteljesítve, már halála után létrehoztuk a születési rendellenességeknek azt az egységes adatbázisát, amely így a világon egyedülálló tudományos forrásnak számít.
Az előszó Horatius idézete Czeizel Endre vonatkozásában mindenképpen igaz: „Nem halok meg egészen, énemnek fontosabb része túléli a temetésem.” Igaz ez két módon is. Talán nem mindenki számára ismert, hogy Bandi sírkövében, végakaratának megfelelően, igazi genetikus tudóshoz méltón, DNS-ének kivonata került elhelyezésre. És igaz szélesebb értelemben is: életműve, tudományos felfedezései túlélik földi életpályáját, helyet biztosítanak számára a tudomány történetében.
Prof. Dr. Ács Nándor
Semmelweis Egyetem
Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika
Merhala Zoltán előszava
„Bárha engem titkos métely / Fölemészt: az örök kétely” – idézi Dr. Czeizel Endre Arany Jánost e kiadvány bevezetőjében. S valóban, a népszerű orvosgenetikusban élete során többször felmerült az igény, hogy megfogalmazza kétségeit: mit végzett, mit adott, honnan indult és merre tart, döntései szükségszerűek vagy esetlegesek voltak-e, s hogy ez számít-e egyáltalán személyes és tudományos megítélésében?
Ilyen típusú önreflexióra azonban csak kevesek képesek. Akik a sikert, a népszerűséget, elért eredményeiket nem tekintik magától értetődőnek. Akik töretlenül haladnak a maguk által kijelölt úton, de időről időre megállnak egy pillanatra, hogy visszatekintve megkeressék a részekben az egészet, ebből is erőt merítve céljaik eléréséhez.
Czeizel professzor ilyen kivételes ember volt. Mellette tanultam meg, mit jelent egy ügyet szolgálni, bizalmat adni és kapni, milyen egy karizmatikus vezető, egy segítőkész munkatárs, egy jóbarát. És persze azt is, amit ő maga is kutatott, milyen egy különleges ember mellett élni: egyszerre nehéz és felemelő.
Nem sokkal halála előtt úgy érezte, készít még egy utolsó számvetést, a kutató orvosét, s összegyűjtötte publikációit. Az Önleltár, – ahogy Czeizel professzor is fogalmaz-, nem más, mint a tudós ember maga elé tartott tükre. Egyfajta tényszerű bizonyosság az emlékek bizonytalanságában. Mintha azt mondaná: „ezt tettem, tudósként, orvosként ez az, amit magam mögött hagyok, amire büszke vagyok.”
Kutatási eredményei, tudományos munkássága tehát egyrészt önmagáért beszél, másrészt szakmai diskurzusok megkerülhetetlen részét képezi. Munkája színvonalának azonban van egy objektív mérője is, mégpedig az, hogy kutatásainak beszámolóit milyen minőségű, vagyis impakt faktorú szakfolyóiratokban közölték. Ráadásul a Magyar Tudományos Akadémia munkatársainak összesítése szerint kevés olyan tudós van Magyarországon, akinek tudományos publikációi olyan magas idézettséget értek el világviszonylatban, mint az övé.
A genetika az egyik legintenzívebben fejlődő terület az orvostudományban. Mégis szinte naponta kapunk jelzést arról, hogy az egyetemi, akadémiai könyvtárakból a világhálóra áthelyeződött, az adott kutatói munkákban végzett forráselemzések kapcsán hányan hivatkoznak ma is Czeizel doktor tudományos eredményeire, felfedezéseire, szerte a világban. Ezek megcáfolhatatlan tények, számadatok – ahogy ő mondta egykor: olyan pontosan mérhetőek, mint egy sportoló teljesítménye.
A Czeizel Intézet vezetőjeként, a professzor egykori munkatársaként, barátjaként és talán mondhatom: fogadott fiaként hiszem, hogy ezzel a kiadvánnyal nem csupán munkásságának összegzése, szellemi hagyatékának utolsó darabja kerül most a helyére, hanem új megvilágításba helyezzük a Czeizel-életművet, lehetőséget teremtve annak megismerésére, tovább értelmezésére, újragondolására. Mert ez az életmű eleven, hatása a mai napig meghatározó társadalmilag és tudományosan egyaránt.
Az Önleltár tehát számomra nem búcsú, nem is testamentum; inkább inspiráló, lelkesítő üzenet, amely példát mutat, erőt ad és eligazít.
Ezért is bízom benne, hogy közreadásával segítjük a tájékozódást a Czeizel-univerzumban mindazoknak, akik kíváncsiak erre a rendkívül izgalmas, sokszínű és elhivatott életműre.
Merhala Zoltán
Czeizel Intézet
© Copyright 2022 – Czeizel Intézet (Preventrend Diagnosztikai Központ Kft.)
Vészabó Noémi grafikája